1. évad, 10. VUFF

Tudod, mi szeretnék lenni, ha nem lennék középuszkár? A rossebet német juhász! KEVERÉK! Most mit bámulsz? A KUTYA AZ KUTYA, a mixekben pedig még van kakaó. És lassan már csak bennük.

A te bajod, ha éppen azt a földkupacot brunzolod, le, amelyik alá a csontodat ástad.

#kormiösszes

 

1. évad, 9. VUFF

Tegnapelőtt múlt három éve, hogy befogadtam itt a falkát. Mi nem születésnapot, hanem MEGÉRKEZÉSNAPOT ünneplünk. Falkanagy írt is erről valamit a fészvuffon, majd odalent belinkelem, hogy elolvashasd, ha akarod. Persze ő nem ír olyan emelkedett stílusban, mint ahogy én mesélek, de hadd próbálkozzon, nem árt vele senkinek. Ráadásul, ha közben odamegyek hozzá, azonnal megsimiz. Akkor meg minek tiltanánk el az ilyesmitől, nem igaz? Nyugodtan pötyögjön a gépén, ha olyanja van, én viszont másról akarok beszélni. Mert nem akkora ám itt az idill, mint ahogy ő leírja. Nem horror, az igaz, de nem is mindig pudliálom. Csak figyelj, és megérted.

1. évad, 8. VUFF

Szóval kíváncsi vagy az első estémre az új falkámmal, mert azt még nem mondtam el? Igazad van, de hát gyors az élet, és én annyi mindenről akarok mesélni neked. Viszont az első este tényleg fontos. Egy nyolchetes kiskutyának mindegy, hol brunyál be háromnegyed óránként, lehet az akár idegenektől nyüzsgő, vadi új hely is, de egy lelenc sosem felejti el az első estét, amit igazi meleg otthonban töltött. A miénket pedig Falkanagyék sem fogják elfelejteni, mert lefekvéskor, amikor magukra csukták a hálószobájuk ajtaját, elég intenzíven fejeztem ki, hogy mindennek van határa. Így aztán azonnal ki kellett nyitniuk az ajtót, nehogy összeszaladjon a ház, hogy vajon milyen állatot nyúznak a másodikon éjnek évadján. De ne a végén kezdjük a sztorit!

5 biztos jele annak, hogy megrögzött simista vagy (Teszteld magad!)

1. Éjt nappallá téve képes vagy bármilyen testhelyzetben, zsibbadást, csuklóficamot, inhüvelygyulladást, derékfájást, kettős látást, légszomjat (stb.) is vállalva, addig simizni a kutyádat, amíg ő azt nem mondja, hogy „Kösz, most már jobb dolgom is akad”.
2. Meglátsz egy botorrúval sétáló kutyát az utcán, és csak az ostoba és elavult társadalmi konvenciók tartanak vissza attól, hogy azonnal rárohanj és megsimizd (a kutyát).
3. A munkahelyeden bunkó volt veled a főnököd. Hazaérve nem kezdesz el csapkodni, zokogni vagy káromkodni, és nem nyúlsz se italhoz, se távkapcsolóhoz, hanem a kutyát simized legalább addig, amíg mindketten megnyugodtok.
4. Az új csajod/pasid közli veled, hogy allergiás a kutyaszőrre, és benned fel sem merül, hogy a kutyától kéne megválnod.
5. Gyakran énekelgeted magadban a simista-indulót: „Ha hazaérek megsimizem, megsimizem, megsimizem. Ha hazaérek megsimizem, én biz’ megsimizem. Ha hazaérek…”

Értékeljünk! Ha jellemző rád:

5/5 – Gratulálok! MEGRÖGZÖTT SIMISTA vagy.

4/5 – Rendben. SIMISTA vagy.

3/5 – Minek neked kutya?

2/5 – Sajnálom, SAKÁLAGYÚ vagy.

1/5 – Neked ahhoz is továbbképzésre kéne járnod, hogy
SAKÁLAGYÚ legyél.

0/5 – Ne mondd, hogy nem vagyok fair pudli, adok 50 méter előnyt. És most MENEKÜLJ!

1, évad, 7. VUFF – Simiológia

Nyilván kíváncsi vagy, mi történt aztán, de mielőtt tovább megyünk, tisztáznunk kell pár dolgot. Főleg, mert rá is kérdeztél. Gyanús volt, hogy hiába ugatok neked simistákról meg simiológiáról, de reménykedtem, hátha mégsem. Hanem hallod, nem vagy semmi! Már az 1. VUFF elején említettem, hogy simiológus vagyok (hozzátenném: elsőrangú!), te meg csak most szólsz? Mostanáig gondolkodtál, hogy megkérdezd-e? Atyafalka! Képzeld el, mi történne, ha én azon töprengenék, megkergessek-e egy macskát! Edzőpartner nélkül kizárólag kövér macsok élnének a környéken. De min csodálkozom, ilyenek vagytok ti. Befelé néztek, és ha ott üresség van, azt hiszitek, hogy odakint sincs semmi. Na jó, ne halj meg hülyén, elmagyarázom, mert ez fontos.